A közeli elrepülés sokkal több érdekességet tárt fel, mint amire a kutatók számítottak. A NASA Lucy űrszondája 2025 áprilisában mintegy 1050 kilométerre haladt el a Donaldjohanson aszteroida mellett, és olyan részletességű felvételeket, valamint műszeres adatokat gyűjtött, amelyekből most új képet alkothattunk erről az ősi égitestről.
A legnagyobb meglepetést az aszteroida forgása okozta. A legtöbb aszteroida vagy kisbolygó egyetlen, viszonylag stabil tengely körül forog, a Donaldjohanson azonban egészen másképp viselkedik. Körülbelül 10,5 naponta bukfencezik egyet, miközben hosszanti tengelye körül 26,5 napos billegő mozgást is végez. Ez az úgynevezett bukdácsoló forgás, amely arra utal, hogy a kisbolygó múltjában jelentős ütközések vagy gravitációs zavarok érhették.
A Lucy felvételei megerősítették azt is, hogy a Donaldjohanson egy kontakt kettős aszteroida. Körülbelül 8 kilométer hosszú és 3,5 kilométer széles, alakja leginkább egy földimogyoróra emlékeztet. A kutatók szerint két önálló égitest nagyon kis sebességgel ütközött össze a Naprendszer kialakulásának korai időszakában, majd végleg összetapadt.
Talán a legizgalmasabb eredményt az infravörös mérések szolgáltatták. A Lucy műszerei vasban gazdag agyagásványokat azonosítottak a felszínen. Az ilyen ásványok kialakulásához folyékony víz jelenléte szükséges, vagyis a Donaldjohanson anyaga egykor kapcsolatba kerülhetett vízzel, még a Naprendszer legkorábbi történetében. Ez nem jelenti azt, hogy maga a kisbolygó valaha tavakkal vagy óceánokkal rendelkezett, inkább azt, hogy az őt felépítő anyag egy nagyobb ősi égitest belsejében víz hatására átalakulhatott, majd egy későbbi ütközés során ezekből a darabokból állt össze a ma látható kisbolygó.
A Donaldjohanson csupán egy köztes célpont a Lucy hosszú küldetésében. Az űrszonda a következő években a Jupiter pályáján keringő trójai kisbolygókat vizsgálja majd, amelyek a Naprendszer keletkezésének szinte érintetlen maradványai. A mostani eredmények azonban már önmagukban is megmutatták, hogy még egy alig néhány kilométeres kisbolygó is meglepően összetett történetet őrizhet több mint 4,5 milliárd év távlatából.
