Ez a cikk a James Webb-űrtávcső egyik legizgalmasabb rejtélyéről szól: a titokzatos „kis vörös pontokról” (Little Red Dots), amelyek az Univerzum első milliárd évében jelentek meg. A legújabb megfigyelések szerint ezek talán nem egyszerű galaxisok, hanem úgynevezett „fekete lyuk-csillagok” (black hole stars) lehetnek, számolt be róla a Space pont com.

A képen látható GLIMPSE-17775 egy ilyen vörös pont. Első ránézésre egy teljesen jelentéktelen fényfoltnak tűnik, valójában azonban több mint 12 milliárd fényév távolságból látjuk az Univerzum egy különleges, újszülött gyermekét. A Webb spektroszkópiai mérései szerint ezt az objektumot rendkívül sűrű gázburok veszi körül, amelynek közepén egy gyorsan növekvő fekete lyuk rejtőzhet.
A „fekete lyuk-csillag” elnevezés kissé megtévesztő, mert nem valódi csillagról van szó. Az elképzelés szerint egy fiatal szupernagy tömegű fekete lyukat vastag, forró gázfelhő burkol be. A fekete lyukba zuhanó anyag óriási energiát szabadít fel, amely felhevíti ezt a burkot. Kívülről nézve az egész rendszer úgy ragyoghat, mintha egy hatalmas vörös csillag lenne. A gázréteg ráadásul elrejti a fekete lyukra jellemző röntgensugárzás jelentős részét, ezért sokáig nem volt világos, mit is látunk valójában.
A GLIMPSE-17775 különösen fontos, mert a Webb több mint 40 különböző spektrális vonalat azonosított benne. Ezek arra utalnak, hogy a központi objektumot rendkívül sűrű, részben ionizált gázgubó veszi körül. Ez az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy legalább néhány kis vörös pont valóban egy fejlődő szupernagy tömegű fekete lyukat rejthet.
Ha ez az értelmezés helyes, akkor választ adhat arra a régóta fennálló problémára, hogy hogyan jöhettek létre ilyen gyorsan az első szupernagy tömegű fekete lyukak. A hagyományos modellek szerint először csillagok születnek, azokból kisebb fekete lyukak keletkeznek, majd ezek lassan növekednek. A Webb azonban olyan óriási fekete lyukakat látott már az Univerzum hajnalán, amelyeknek nem lett volna elég idejük ilyen méretűre nőni. A fekete lyuk-csillagok vagy a közvetlen gázösszeomlásból születő fekete lyukak elmélete ezt a problémát próbálja megoldani.
A legérdekesebb lehetőség az, hogy ezek a vörös pontok egy olyan átmeneti fejlődési szakaszt képviselnek, amelyen a mai galaxisok központi szupernagy tömegű fekete lyukai is keresztülmentek. Vagyis a Webb nem egyszerűen távoli galaxisokat lát, hanem talán éppen azt a pillanatot figyeli meg, amikor az Univerzum első óriási fekete lyukai megszületnek.
Kár, hogy a cikk nem hivatkozza a tanulmányokat, amik alapján íródott.
Az eredeti cikkben benne van a csapat vezetőjének a neve, Vaszilij Kokorev lenne, a Texasi Egyetemről, Austinból, ha ez segít valamit…