Az idő fizikájától az emberi alvásig: a New Scientist 2026-os könyvválogatásának visszatérő témái. Megnéztem őket, érdekesnek találtam, írtam róla egy összefoglalót.
A képen a New Scientist szerkesztőinek idei kedvencei láthatók. A 28 könyvet felvonultató válogatásban egymás mellé kerül a kozmológia, az evolúció, az egészség, a mesterséges intelligencia és a társadalmi változás; az összekötő szál az, hogy mindegyik kötet egy ismerős jelenséget próbál új kutatások felől megérteni. Jim Al-Khalili az időről ír, David Samson arról, miért alszik az ember kevesebbet más főemlősöknél, Maggie Aderin és Sarah Wild pedig a James Webb-űrtávcső képeit rendezik történetté az univerzum múltjáról.

Az idő különösen erős témája az idei listának. Al-Khalili On Time című könyve a kvantummechanika, a relativitáselmélet és a termodinamika felől vizsgálja, mit jelent az idő múlása, Jo Marchant In Search of Now című kötete pedig a jelen pillanat élményét kapcsolja össze a fizikával és az idegtudománnyal. A két megközelítés között izgalmas a távolság: az órák mérhető időtartamokat adnak, az agyunk viszont eseményekből, emlékekből és várakozásokból építi fel azt, amit „most”-ként élünk át. Sarah Alam Malik A Brief History of the Universe című könyve még nagyobb léptékre vált, és végigvezeti az olvasót azokon a felismeréseken, amelyekkel az emberiség fokozatosan átrajzolta a világegyetemről alkotott képét.



A Webb-űrtávcsőről szóló James Webb’s Ancient Cosmos ebben a társaságban képekkel mesél: több mint kétszáz felvételét aszerint rendezi el, milyen messzire engednek visszatekinteni az időben. Így a távoli galaxisok fénye ugyanahhoz az időről szóló gondolatmenethez kapcsolódik, amelyet a fizikai könyvek más eszközökkel járnak körül. A fénynek idő kell az utazáshoz, ezért egy távoli objektum megfigyelése a múltjának megfigyelése is. A könyv képsorozata ezt az egyszerű fizikai tényt teszi az olvasás szervezőelvévé.

A földi élet története legalább ilyen gazdag része a válogatásnak. Steve Brusatte The Story of Birds című könyve a madarakat a dinoszauruszok ma is élő ágaként követi végig, David George Haskell How Flowers Made Our World című kötete a virágos növények hatását tárja fel, Ben Dark Green Kingdom című műve pedig a szárazföldi növények rokonsági történetét járja be. Rowan Hooper Togetherness című könyvében az együttélő élőlények kapcsolatai kerülnek előtérbe, Roxanne Khamsi Beyond Inheritance című munkája pedig a testen belüli változatosságra figyel: sejtjeink életünk során újabb mutációkat halmoznak fel, így egyetlen ember szervezete is sok, kissé eltérő sejtvonalból áll. Ezek a könyvek különböző méretarányban vizsgálják ugyanazt a folyamatot, az élővilág állandó változását.





Az egészségről szóló kötetek az olvasó mindennapjaihoz közelítenek. Samson az alvás evolúciós hátterét kutatja; Claudia Hammond Overwhelmed című könyve a túlterheltséghez kapcsolódó pszichológiai kutatásokat gyűjti össze; Daisy Fancourt Art Cure című műve a művészeti tevékenységek és az egészség kapcsolatát vizsgálja. Helen Pearson Beyond Belief című könyve ehhez egy fontos módszertani kérdést tesz hozzá: miként állapítható meg megbízhatóan, hogy egy kezelés, társadalmi program vagy természetvédelmi beavatkozás valóban eléri-e a célját. A bizonyítékok értékelése itt maga is történetté válik, mert egy jó ötlet hatását végül az dönti el, mi történik azokkal az emberekkel és közösségekkel, akiknél alkalmazzák.



Magyarul melyik olvasható? Ahazai könyves kínálatban az idei On Time, The Sleepless Ape, The Story of Birds, Art Cure és Michael Pollan tudatról szóló A World Appears című kötete angol nyelvű kiadásként szerepel. Ugyanakkor több szerző korábbi munkája elérhető magyar fordításban: Carlo Rovellitől például Az idő rendje, Steve Brusatte-tól A dinoszauruszok tündöklése és bukása, Michael Pollantól pedig Hogyan változtasd meg az elméd. Ezek jó magyar nyelvű belépők a képen szereplő szerzők gondolkodásába, de az idei könyveiktől különálló művek.



A válogatás közös pontja talán a léptékek közötti átjárás: a Webb képein egy galaxis régi fényét látjuk, Brusatte könyvében egy ma élő madár ősi leszármazási vonalát, Khamsinál pedig a saját testünk sejtjeinek eltérő történetét. A múlt ezekben a történetekben kézzelfogható jelen idejű adatként bukkan fel: fényként érkezik meg, öröklődik tovább, vagy a sejtjeinkben gyűlik össze.
forrás: New Scientist