Kevés olyan ember van az űrkutatás történetében, akinek a neve egyszerre kapcsolódik az űrkorszak hajnalához és annak évtizedekkel későbbi folytatásához. John Glenn ilyen személy volt. Ő lett az első amerikai, aki megkerülte a Földet, majd harminchat évvel később, 77 évesen ismét eljutott az űrbe, ezzel minden idők legidősebb űrhajósává vált.
John Herschel Glenn Jr. 1921. július 18-án született az amerikai Ohio állambeli Cambridge városában. Gyermekkorát a közeli New Concord településen töltötte. Már fiatalon rajongott a repülésért. Nyolcéves korában először emelkedett a levegőbe egy kétfedelű repülőgépen, és az élmény egész életére meghatározó maradt.
A második világháború idején a tengerészgyalogság pilótája lett. Harci bevetéseket repült a Csendes-óceán térségében, majd a koreai háborúban is szolgált. Kiváló pilótaként hamar hírnevet szerzett magának. Az 1950-es években tesztpilótaként dolgozott, és több sebességi rekordot is felállított. Egyik legismertebb repülése során kevesebb mint három és fél óra alatt szelte át az Egyesült Államokat szuperszonikus vadászgépével.
Amikor a Szovjetunió 1957-ben fellőtte a Szputnyik műholdat, az Egyesült Államok felgyorsította saját űrprogramját. A NASA 1959-ben kiválasztotta az első hét amerikai űrhajóst, az úgynevezett Mercury Seven csoportot. Glenn a jelöltek között volt. Kiváló fizikai állapota, katonai tapasztalata és nyugodt személyisége miatt hamar az amerikai közvélemény egyik kedvencévé vált.
A Mercury-program első két amerikai űrrepülése még csak rövid, ballisztikus ugrás volt. Alan Shepard és Gus Grissom néhány percre jutottak el az űrbe, miközben a szovjet kozmonauták már Föld körüli pályán repültek. Az amerikaiaknak szükségük volt egy sikeres orbitális küldetésre.
Erre 1962. február 20-án került sor. A Friendship 7 nevű Mercury-kapszula fedélzetén Glenn háromszor kerülte meg a Földet. Az Atlas rakéta közel 28 000 km/órás sebességre gyorsította az űrhajót, amely csaknem öt órát töltött az űrben.
A Friendship 7 küldetése után Glenn nem repült többé az űrbe a Mercury-programban. A NASA vezetése túl értékes nemzeti hősnek tartotta ahhoz, hogy újabb kockázatos küldetésekre küldje. Az amerikai közvélemény szemében azonban igazi legendává vált.
1964-ben kilépett a NASA-tól, és a politikai pálya felé fordult. Hosszú küzdelem után 1974-ben Ohio állam szenátora lett. A következő 24 évben az Egyesült Államok Szenátusának tagjaként dolgozott. Különösen a tudományos kutatás, a technológiai fejlesztések és az oktatás támogatását tartotta fontosnak.
Sokan úgy gondolták, hogy Glenn története ezzel lezárult. Ő azonban még egyszer visszatért oda, ahol ismertté vált.
1998-ban a NASA bejelentette, hogy a 77 éves John Glenn a Space Shuttle Discovery STS–95 küldetésének egyik utasa lesz. A döntés hatalmas figyelmet kapott világszerte. A kutatók kíváncsiak voltak arra, hogyan reagál egy idősebb szervezet a súlytalanságra, és összehasonlíthatók-e az eredmények Glenn 1962-es repülésének adataival.
A Discovery fedélzetén Glenn kilenc napot töltött az űrben. Több mint ötmillió kilométert tett meg, és 134 alkalommal kerülte meg a Földet. Harminchat év telt el első és második űrrepülése között, ami máig rekordnak számít.
John Glenn 2016. december 8-án hunyt el 95 éves korában. Élete azonban jóval többről szólt, mint egyetlen történelmi repülésről. Katonai pilóta, tesztpilóta, úttörő űrhajós, szenátor és tudományos ismeretterjesztő volt egy személyben.
Ha az amerikai űrprogram történetét egyetlen ember életútján keresztül kellene bemutatni, kevés alkalmasabb jelöltet találnánk nála. John Glenn látta az űrkorszak születését, aktív szereplője volt annak, majd évtizedekkel később ismét visszatért a világűrbe, hogy újabb adatokat gyűjtsön az emberi szervezet működéséről. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy két különböző évszázadban is űrhajósként repültek.
