Nyolc éven át egy alig látható kék fény jelezte, hogy a BepiColombo még mindig úton van a Naprendszer legbelső bolygója felé. Június 15-én, 15:24-kor (CEST) ez a fény végleg kialudt: az ESA és a JAXA Merkúr-küldetése utoljára kapcsolta ki elektromos ionhajtóműveit, ezzel lezárva a küldetés leghosszabb szakaszát.
A BepiColombo 2018 októberében indult útnak, és azóta rendkívül összetett pályát repült végig. Egy földi, két Vénusz- és hat Merkúr-melletti hintamanővert hajtott végre, miközben az ionhajtóművek hónapokon keresztül szinte folyamatosan működtek. Ez a módszer sokkal lassabb, mint a hagyományos rakétahajtás, viszont nagyságrendekkel takarékosabb az üzemanyaggal.
A rendszer működése különösen elegáns. A napelemek által termelt elektromos energia xenongázt ionizál, vagyis elektromosan töltött részecskékké alakítja. Ezeket erős elektromos tér gyorsítja fel, majd több tíz kilométer másodpercenkénti sebességgel lövik ki a hajtóműből.
A tolóerő mindössze néhány tized newton, vagyis nagyjából akkora, mintha egy papírlap súlya nyomná a tenyerünket.
Ez elsőre jelentéktelennek hangozhat, de ha ez az apró erő hónapokon át megszakítás nélkül hat, végül több kilométer másodpercenkénti sebességváltozást eredményez.
A BepiColombo négy QinetiQ T6 ionhajtóművet hordozott, amelyek közül egyszerre általában kettő üzemelt. Ezek biztosították azt a finom, folyamatos gyorsítást és fékezést, amely nélkül a Merkúr elérése gyakorlatilag lehetetlen lenne ésszerű mennyiségű hajtóanyag felhasználásával.
Az ionhajtóművek leállítása nem a küldetés végét jelenti, hanem egy új fejezet kezdetét. A következő hónapokban a BepiColombo már a Merkúr környezetéhez igazítja pályáját a fedélzeten található kémiai hajtóanyagú hajtóművek segítségével. A kritikus pályára állási manőverre 2026. november 21-én kerül sor. Ezt követően leválik a Merkúrhoz vezető hajtóműmodul, majd a két tudományos szonda – az európai Mercury Planetary Orbiter (MPO) és a japán Mio – megkezdi önálló küldetését a bolygó körül. 2027 tavaszára mindkettő eléri végleges tudományos küldetésének pályáját.
A kék plazmasugár kialudt, de ezzel a BepiColombo végre elérkezett küldetésének legizgalmasabb részéhez: hamarosan megkezdődhet a Merkúr eddigi legrészletesebb vizsgálata. És akinek kétsége van, hogy működik az ionhajtómű, az egy űjabb remek példát láthatott a felhasználására.
