A fekete lyukakról általában úgy gondolkodunk, mint az Univerzum végső csapdáiról: ami egyszer átlépi az eseményhorizontot, az többé nem térhet vissza. A fizika egyes egyenletei azonban megengednek egy különös ellenpárt is, az úgynevezett fehér lyukat. Ez olyan objektum lenne, amelyből anyag és energia áramlik kifelé, miközben semmi sem juthat be a belsejébe. Bár még soha senki nem figyelt meg fehér lyukat, néhány elméleti fizikus szerint elképzelhető, hogy bizonyos fekete lyukak életük végén ilyen állapotba alakulnak át.
A klasszikus általános relativitáselmélet szerint a fekete lyuk közepén szingularitás található, ahol a téridő görbülete végtelenné válik. A legtöbb fizikus úgy véli, hogy ez valójában annak a jele, hogy Einstein elmélete ezen a ponton már nem elegendő, és szükség van a gravitáció kvantumos leírására is.
Az egyik legérdekesebb elképzelés szerint a szingularitás helyett egyfajta „visszapattanás” történhet. Ahogyan egy összenyomott rugó sem nyomható össze a végtelenségig, úgy a téridő is elérhet egy olyan határt, ahol a kvantumgravitáció megállítja az összeomlást, majd kifelé fordítja a folyamatot. Ebben a forgatókönyvben a fekete lyuk végül fehér lyukká alakulhat.
A Space pont com által ismertetett új kutatás főként az úgynevezett ősi vagy primordiális fekete lyukakkal foglalkozik. Ezek a hipotetikus objektumok nem csillagok pusztulásából keletkeztek volna, hanem közvetlenül az Ősrobbanás utáni első pillanatokban. A kutatók szerint ezek a rendkívül kis tömegű fekete lyukak a Hawking-sugárzás miatt fokozatosan veszítenének tömegükből, de nem feltétlenül tűnnének el teljesen. Elérhetnek egy rendkívül apró, úgynevezett Planck-tömeget, és ekkor egy fehér lyukhoz hasonló állapotban maradhatnak fenn.
Az ötlet nem teljesen új. Olyan ismert elméleti fizikusok, mint Carlo Rovelli és munkatársai már évekkel ezelőtt felvetették, hogy a fekete lyukak hosszú fejlődésük végén fehér lyukakká alakulhatnak. Ezzel akár a híres információs paradoxonra is választ adhatnának: arra a kérdésre, hogy mi történik azzal az információval, amely belehullik egy fekete lyukba.
A probléma az, hogy a fehér lyukak rendkívül instabilnak tűnnek. Már nagyon kis mennyiségű környező anyag is összeomlaszthatná őket, és újra fekete lyukká alakíthatná őket. Emiatt sok fizikus kételkedik abban, hogy a természetben tartósan létezhetnének.
Jelenleg tehát nincs megfigyelési bizonyíték fehér lyukak létezésére. Egyetlen távcső sem látott még ilyet, és egyetlen gravitációshullám-detektor sem talált egyértelmű nyomot rájuk. Az elképzelés ugyanakkor érdekes ablakot nyit a kvantumgravitáció kutatására, arra a még hiányzó elméletre, amely egyesítené Einstein gravitációját a kvantumfizikával.
A jelenlegi tudományos álláspont szerint a fekete lyuk → fehér lyuk átalakulás lehetséges matematikai forgatókönyv, de egyelőre nincs rá bizonyíték. A legtöbb csillagász továbbra is úgy tekinti a fehér lyukakat, mint izgalmas, de erősen spekulatív elméleti objektumokat.
