A Mars körül jelenleg több mint fél tucat aktív űreszköz dolgozik, amelyek a bolygó felszínét, légkörét és belső szerkezetét vizsgálják. A következő években azonban egy új szereplő csatlakozik hozzájuk, és a küldetés több szempontból is eltér mindattól, amit eddig megszoktunk.
A NASA bejelentette, hogy a 2028-as marsi indítási ablak során az Aeolus nevű légkörkutató szondát egy magánvállalat, a Relativity Space építi meg, indítja el és juttatja Mars körüli pályára. A NASA ezúttal elsősorban a tudományos célokat és a műszereket biztosítja, míg az űrszonda, a hordozórakéta és a küldetés végrehajtása a vállalat feladata lesz.
Ez jelentős változást jelez a bolygóközi kutatások jövőjében. A Mars-küldetések hagyományosan teljes egészében állami űrügynökségek irányítása alatt valósultak meg, mivel rendkívül összetett és költséges vállalkozásokról van szó. Egy Mars-utazás során az űreszköznek több százmillió kilométert kell megtennie, pontos pályakorrekciókat kell végrehajtania, majd hibátlanul kell pályára állnia egy másik bolygó körül. A legkisebb navigációs hiba is a küldetés végét jelentheti.
Az Aeolus elsődleges feladata a Mars légkörének globális megfigyelése lesz. A bolygó légköre rendkívül vékony: a felszíni légnyomás átlagosan kevesebb mint egy százaléka a földinek. Ennek ellenére a légkör dinamikája meglepően összetett. A Marsot rendszeresen porördögök, regionális porviharok, sőt időnként bolygóméretű porviharok is sújtják, amelyek hetekre vagy akár hónapokra elhomályosíthatják az egész felszínt.
A szonda naponta készít majd globális térképeket a hőmérsékletről, a légnyomásról, a szélviszonyokról, a por eloszlásáról és a felhőképződésről. A cél nem pusztán az időjárás megfigyelése. A kutatók szeretnék pontosabban megérteni, hogyan mozog az energia és a por a bolygó légkörében, miként alakulnak ki a hatalmas porviharok, és hogyan változik a légkör a marsi évszakok során.
A küldetés különösen fontos lehet a jövő emberes expedíciói számára. Egy több tíz tonnás leszállóegység biztonságos marsi landolása ma az egyik legnagyobb technikai kihívás az űrkutatásban. A ritka légkör túl sűrű ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni, ugyanakkor túl vékony ahhoz, hogy a földihez hasonló fékezőernyők önmagukban elegendőek legyenek. A légköri viszonyok pontos ismerete ezért alapvető fontosságú a jövő leszállóegységeinek és emberes űrhajóinak tervezéséhez.
Az Aeolus érkezése azért is időszerű, mert a Mars légkörének kutatásában hamarosan keletkezhet egy jelentős űr. A NASA MAVEN szondája több mint egy évtizeden keresztül vizsgálta, hogyan veszítette el a Mars eredeti, sűrűbb légkörének nagy részét a napszél hatására. A küldetés felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatott arról, miként alakult át a valaha folyékony víznek is otthont adó bolygó a ma ismert hideg és száraz világgá.
A NASA választása sokakat meglepett, mert a feladatot nem a SpaceX kapta. A Relativity Space ugyan az elmúlt évek egyik legnagyobb figyelmet kapott űripari vállalata lett, de jelenleg még nem rendelkezik sikeres orbitális indítási múlttal. A cég a nagyrészt 3D nyomtatással gyártott rakétáiról vált ismertté, és jelenleg a Terran R nevű újrafelhasználható hordozórakéta első repülésére készül.
Ha a vállalat sikeresen teljesíti a küldetést, az új korszakot nyithat a bolygóközi űrkutatásban. Ahogyan az elmúlt két évtizedben a Föld körüli pályára irányuló feladatok egy része fokozatosan átkerült a kereskedelmi szektorhoz, úgy a jövőben egyre több Hold- és Mars-küldetés épülhet olyan konstrukciókra, ahol az állami űrügynökségek a tudományos célokat határozzák meg, míg a technikai megvalósítást magánvállalatok végzik.
