ezért indul az ESA Rosalind Franklin marsjárója az Oxia Planumra
Mi lenne, ha a Mars legfontosabb fosszíliái nem kőzetekbe zárva, hanem agyagásványok mikroszkopikus szerkezetében rejtőznének? Az Európai Űrügynökség (ESA) éppen ezt a lehetőséget szeretné megvizsgálni a Rosalind Franklin marsjáróval, amely a tervek szerint az Oxia Planum nevű síkságon fog leszállni.
Az érdeklődés középpontjában az agyagásványok állnak. Ezek csak folyékony víz jelenlétében alakulnak ki, vagyis már önmagukban azt bizonyítják, hogy a Mars ezen vidéke több milliárd évvel ezelőtt egészen más világ volt. Melegebb, nedvesebb környezet uralkodhatott itt, amely sokkal kedvezőbb feltételeket biztosíthatott az egyszerű mikroorganizmusok számára.
A legfrissebb kutatások szerint az Oxia Planum agyagos rétegei jóval nagyobb területet fednek le, mint korábban gondolták. Sőt, a kutatók azt sem zárják ki, hogy mintegy négymilliárd évvel ezelőtt egy hatalmas, akár több kilométer mély óceán boríthatta ezt a vidéket. Ha ez valóban így volt, akkor hosszú időn keresztül stabil vizes környezet létezhetett, ami jelentősen növelhette az élet kialakulásának vagy fennmaradásának esélyét.
Az agyag különösen értékes a bolygókutatók számára, mert rendkívül jól képes megőrizni szerves molekulákat. A Földön is számos ősi üledékes kőzetben éppen az agyagásványok védték meg az egykori élet kémiai nyomait az oxidációtól és a sugárzástól. A Marson, ahol nincs sűrű légkör és mágneses tér, a felszínt évmilliárdok óta intenzív kozmikus sugárzás bombázza, ezért különösen fontos olyan helyet keresni, ahol ezek a nyomok természetes védelem alatt maradhattak.
Ebben lesz egyedülálló a Rosalind Franklin marsjáró. Míg a korábbi marsjárók többnyire néhány centiméter mélységből vizsgálták a talajt, az ESA rovere akár két méter mélyre is lefúrhat. Ilyen mélységben a minták jóval kevésbé voltak kitéve a kozmikus sugárzásnak, így sokkal nagyobb az esély arra, hogy megőrződhettek bennük ősi szerves vegyületek vagy akár lehetséges biológiai nyomok. A rover fedélzetén spektrométerek, talajradar és egy miniatűr laboratórium is dolgozik majd a begyűjtött minták elemzésén.
Lehet, hogy kiábrádító, de a küldetés nem élő marslakókat keres. A cél annak kiderítése, hogy több milliárd évvel ezelőtt léteztek-e olyan mikroorganizmusok, amelyek valamilyen kémiai vagy ásványtani nyomot hagytak maguk után. Már egyetlen meggyőző bioszignatúra is alapjaiban változtatná meg a Naprendszerről alkotott képünket.
A Rosalind Franklin már egy olyan geológus és asztrobiológus laboratóriumként érkezik a vörös bolygóra, amely elsőként képes mélyről származó mintákat elemezni közvetlenül a Mars felszínén. Ha az ősi élet valóban nyomot hagyott az agyagrétegekben, jó eséllyel ez a küldetés találhatja meg először.
