Így készül az ESA a 2026. augusztus 12-i égi látványosságra
Augusztus 12-én Európa egének egyik legkülönlegesebb eseménye következik: a Hold árnyéka átvonul Grönland, Izland és Spanyolország felett, miközben a kontinens nagy részéről részleges napfogyatkozás lesz látható. A teljes fogyatkozás azonban nemcsak a földfelszínről figyelhető meg. Az Európai Űrügynökség (ESA) ezúttal a világűrből is szeretné megmutatni, hogyan néz ki a Nap koronája, még akkor is, amikor a felhők vagy a földrajzi helyzet miatt sokan nem láthatják saját szemükkel a jelenséget.
A mellékelt kép nem fénykép, hanem egy rendkívül részletes fizikai modell alapján készült szimuláció. A fekete korong a Holdat jelképezi, amely teljesen kitakarja a Nap vakító felszínét. Emiatt válik láthatóvá a Nap külső légköre, a korona, amely normál körülmények között milliárdszor halványabb a fotoszféránál.
A képen jól kivehetők a hosszú, kékesfehér sugarak és a fényesebb ívek: ezek nem véletlenszerű mintázatok. A Nap mágneses tere alakítja őket: ahol a mágneses erővonalak nyitottak, ott a korona messzire nyúló sugarakat alkot, ahol pedig zártak, ott fényesebb hurkok jelennek meg. A korona szerkezete folyamatosan változik a naptevékenységgel együtt, ezért minden teljes napfogyatkozás egyedi képet mutat.
Az ESA virtuális fogyatkozása a jelenlegi napmegfigyelő műholdak – köztük a SOHO, a Solar Orbiter és más napfizikai obszervatóriumok – méréseit ötvözi számítógépes modellekkel. A kutatók így előre kiszámítják, milyen alakú lehet a korona a fogyatkozás pillanatában. A modellek később összevethetők a valódi földi felvételekkel, így ellenőrizhető, mennyire pontosan sikerült leírni a Nap mágneses terének állapotát.
Ennek különös jelentősége van az űridőjárás kutatásában. A korona az a tartomány, ahol a napszél felgyorsul, és ahonnan a koronakidobódások is elindulnak. Ezek a hatalmas plazmafelhők később geomágneses viharokat idézhetnek elő a Föld környezetében, befolyásolva a műholdakat, a rádiókommunikációt, a navigációs rendszereket és akár a villamosenergia-hálózatokat is. Minél pontosabban sikerül modellezni a korona szerkezetét, annál megbízhatóbbá válhatnak az előrejelzések.
A természetes napfogyatkozások tudományos szempontból rendkívül értékesek, de nagyon rövid ideig tartanak. A teljes fedés legtöbb helyen alig egy-két percig figyelhető meg. Ezért minden alkalmat igyekeznek maximálisan kihasználni, hiszen ilyenkor olyan részletek válnak láthatóvá a Nap közvetlen környezetében, amelyeket a hagyományos koronagráfok sem mindig képesek megfigyelni.
A 2026. augusztus 12-i teljes napfogyatkozás útvonala Kelet-Grönlandon indul, majd Izland nyugati részét érinti, végül Spanyolország északi területei felett halad át. Magyarországról részleges fogyatkozás lesz megfigyelhető, az ország nyugati részén közel 70%-os takarással, keleten ennél kisebb mértékű fedéssel.
A virtuális korona és a valódi égbolt összehasonlítása izgalmas lehetőséget kínál: kiderülhet, milyen pontossággal képesek ma a napfizikusok előre modellezni csillagunk legkülső, legrejtélyesebb tartományát.
