Több mint fél évszázadon át keresték a csillagászok annak bizonyítékát, hogy a Tejútrendszer közepén található szupernagy tömegű fekete lyuk, a Sagittarius A* valóban anyagot fúj ki a környezetébe. Az elméletek szerint minden aktív fekete lyuknak létre kell hoznia valamilyen kifelé irányuló áramlást, még akkor is, ha közben folyamatosan nyeli el a körülötte lévő gázt. A bizonyíték azonban egészen mostanáig hiányzott, írja a space pont com.
Az új eredmény az ALMA rádióteleszkóp-rendszer öt évnyi megfigyelésére és a NASA Chandra röntgenteleszkópjának adataira épül. A kutatók egy kúpszerű, mintegy három fényév hosszúságú üreget fedeztek fel a fekete lyuk közelében található hideg molekuláris gázban. A szerkezet olyan, mintha valami folyamatosan kisöpörné onnan az anyagot. A számítások szerint ezt a hatást nem okozhatják önmagukban a közeli csillagok szelei, így a legjobb magyarázat egy, a fekete lyukból kiáramló forró szél jelenléte.
A mellékelt képen a Chandra röntgenteleszkóp által észlelt forró gáz látható kék színnel, míg az ALMA által feltérképezett hideg molekuláris gáz narancssárgával jelenik meg. A középen látható üreg egyértelmű nyomot hagyott maga után: a fekete lyukból kiáramló anyag egyszerűen kifújta a gázt ebből a térségből.
A Sagittarius A* különösen nehéz célpont. Bár tömege körülbelül 4,3 milliószorosa a Napénak, jelenleg viszonylag nyugodt állapotban van, és csak kevés anyagot nyel el. Emiatt a kifelé irányuló áramlás is sokkal gyengébb, mint azoknál a távoli galaxisoknál, ahol a központi fekete lyukak rendkívül aktívak. A kutatók szerint ez a szél inkább egy kozmikus szellőre hasonlít, mintsem a galaxisokat formáló hatalmas anyagkilövellésekre.
A megfigyelések alapján a szél legalább 20 000 éve működik, és több ezer kilométer per másodperces sebességgel mozgatja a forró gázt. A felfedezés azért különösen fontos, mert megerősíti: a Tejútrendszer központi fekete lyuka ugyanazokat a fizikai törvényeket követi, mint a többi szupernagy tömegű fekete lyuk az Univerzumban. Nem különleges kivétel, csupán jelenleg egy nyugodtabb időszakát éli.
A kutatás egy új ablakot nyit a galaxisunk központjának működésére. Most először láthatjuk közvetlenül, hogyan alakítja környezetét a Sagittarius A*, miközben lassan táplálkozik és közben vissza is hat a körülötte lévő csillagközi anyagra.
