A csillagászoknak sikerült elkészíteniük a valaha látott legtisztább képet az univerzum legkorábbi fényéről, amely a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásként (CMB) ismert. Ez a halvány sugárzás akkor keletkezett, amikor az ősrobbanás után körülbelül 380 ezer évvel az univerzum végre átlátszóvá vált, és a fény szabadon elindulhatott útjára.
A képet az Atacama Cosmology Telescope (ACT) készítette, amely öt éven át figyelte az eget, hogy ezt az ősi fényt minél pontosabban megörökítse. Az új felvétel eddig sosem látott részletességgel mutatja meg, mi történt az univerzum legelső időszakában, és segít pontosabban megérteni az egész világegyetem szerkezetét, tömegét és fejlődését.
„Szinte a saját szemünkkel látjuk, hogyan kezdődött a csillagok és galaxisok kialakulása” – mondta Suzanne Staggs, a Princetoni Egyetem fizikusa.
Az ACT nemcsak a háttérsugárzás erősségét tudja mérni, hanem annak polarizációját is, vagyis azt, hogy a fényhullámok milyen irányban rezegnek. Ez segít a tudósoknak jobban megérteni a gravitáció viselkedését és a korai világegyetemben kialakuló „építőelemeket”.
Hogyan keletkezett ez a fény?
A világegyetem kezdetben egy forró, sűrű köd volt, tele töltött részecskékkel, amelyek nem engedték át a fényt. Aztán, körülbelül 380 ezer évvel az ősrobbanás után, a köd lehűlt, és az atomok – főleg hidrogén – elkezdtek kialakulni. Ekkor a fény végre szabadon terjedhetett, és ez a fény ma is érzékelhető, igaz, nagyon gyenge formában: ez a CMB, amit most ilyen részletesen meg tudtak mérni.
A háttérsugárzás vizsgálata nagyon nehéz feladat, mert a jelet sok más kozmikus zaj és sugárzás zavarja. De az ACT annyira pontos méréseket végzett, hogy a kutatók új számításokat készítettek az univerzum méretéről és összetételéről.
Erminia Calabrese, a Cardiffi Egyetem kutatója így fogalmazott:
„Meg tudtuk mérni, hogy az univerzum minden irányban körülbelül 50 milliárd fényévre terjed ki, és a teljes tömege 1900 zetta-naptömeg – vagyis majdnem két kvintillió (2 × 10²⁴) naptömeg.”
Miből áll az univerzum?
Érdekes, hogy ebből az óriási tömegből csak kb. 5% az, amit látunk is: csillagok, bolygók, galaxisok.
A maradék nagy részét sötét anyag és sötét energia alkotja – olyan dolgok, amiket közvetlenül nem látunk, de a hatásukat érzékeljük.
- Látható anyag: 100 zetta-naptömeg
- Sötét anyag: 500 zetta-naptömeg
- Sötét energia: 1300 zetta-naptömeg
De mi az a Hubble-feszültség?
A kutatás során az egyik régi rejtély még mindig megoldatlan maradt: az úgynevezett Hubble-állandó értéke – ez mutatja meg, milyen gyorsan tágul az univerzum.
Az ACT szerint ez az érték 69,9 km/s/Mpc, ami alacsonyabb, mint amit más mérések mutatnak. Ez tovább mélyíti a tudományos vitát, mivel a különböző módszerek eltérő eredményeket adnak. Staggs szerint:
„Meglepő módon még részleges bizonyítékot sem találtunk a magasabb értékekre.”
raketa.hu nyomán
