Természetesen! Itt van a cikk átfogalmazott, gördülékenyebb és modern nyelvezetű változata:
A chilei Atacama-sivatagban épülő Rendkívül Nagy Távcső (ELT) új korszakot nyithat a csillagászatban, alapjaiban változtatva meg a Tejútrendszerről és a távoli világokról alkotott képünket. A 39 méteres átmérőjű főtükrével az ELT lesz a világ legnagyobb földi optikai teleszkópja, és 16-szor részletesebb képeket készít majd, mint a híres Hubble űrtávcső. A jelenlegi tervek szerint 2028-ban kezdi meg működését, és már az első mérések is áttörő eredményeket hozhatnak.
Az ELT egyik legnagyobb tudományos előnye az exobolygók légkörének rendkívül pontos vizsgálata lesz. Ellentétben a korábbi teleszkópokkal, amelyek csak az átvonuló bolygók légkörét tudták elemezni, az ELT a nem átvonuló exobolygók spektrumát is képes lesz érzékelni a csillagukról visszavert fény alapján. Ez döntő jelentőségű lehet annak eldöntésében, hogy például a TRAPPIST-1 rendszer bolygóinak valóban van-e légkörük.
A teleszkóp olyan kulcsmolekulák kimutatására is alkalmas lesz, mint a víz, a szén-dioxid vagy az oxigén – ezek mind fontos jelei lehetnek az életnek. A Washingtoni Egyetem kutatói egy friss szimulációban azt vizsgálták, hogyan teljesíthet az ELT a vörös törpecsillagok körül keringő exobolygók vizsgálata során. Számos lehetséges forgatókönyvet modelleztek: az ősi Földhöz hasonlító bolygóktól a Vénusz-szerű, lakhatatlan világokig.
Az eredmények lenyűgözők: a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül keringő Föld-szerű bolygón az ELT akár tíz óra alatt képes lenne bioszignatúrákat – az életre utaló kémiai nyomokat – kimutatni. Egy nagyobb, Neptunusz-méretű bolygó esetében ez az idő akár egy órára is csökkenhet.
Mindez azt jelenti, hogy ha valóban létezik élet valamelyik közeli csillagrendszerben, az ELT három éven belül megkezdődő működése révén akár néhány órán belül választ adhat az emberiség egyik legősibb kérdésére: egyedül vagyunk-e az univerzumban?
Qbit nyomán.
