Magán-űrállomások

A Nemzetközi Űrállomás nyugdíjba vonul – új korszak kezdődik az űrkutatásban

A több mint két évtizede működő Nemzetközi Űrállomás (ISS) hamarosan befejezi szolgálatát. Az első modulok 1998 végén indultak útjukra, azóta az állomás körülbelül 400 km magasan kering a Föld körül. A NASA tervei szerint 2030 végén az ISS-t irányított módon a Csendes-óceánba vezetik, hogy helyet adjanak új típusú űrbázisoknak – jelezve, hogy semmi sem marad örökké Föld körüli pályán.

Az ISS utódja: magánkézben

A NASA új stratégiája szerint a következő generációs űrállomásokat már nem maga az űrügynökség, hanem magáncégek – például az Axiom Space, a Voyager Space vagy a Blue Origin – tervezik, építik és működtetik majd. A NASA több százmillió dollárral támogatja ezeket a projekteket, és szakértelmével is segíti őket.

Végül egy vállalatot választanak ki hivatalos partnerként, amely átveszi az ISS szerepét. A cél az, hogy a NASA a jövőben a mélyűr kutatására – például a Holdra vagy a Marsra irányuló küldetésekre – összpontosíthasson.

Phil McAlister, a NASA kereskedelmi űrprogramjának vezetője szerint a Föld közeli pályán lévő műveleteket érdemes átruházni más szervezetekre, amelyek hatékonyabban képesek működtetni azokat. A NASA ezentúl inkább szolgáltatásokat vásárol majd kereskedelmi űrállomásoktól, nem pedig saját állomást épít.

A technológia fejlődik – de az ISS már elavulóban van

Az ISS az 1980-as évek technológiájával készült. McAlister szerint olyan, mint egy régi, megbízható autó: még működik, de egyre nehezebb karbantartani, alkatrészt találni hozzá, és a fenntartása költséges.

Bár sok rendszert modernizáltak – például új napelemeket és fejlettebb életfenntartó rendszereket telepítettek –, az ISS szerkezeti váza, amely akkora, mint egy futballpálya, már nem fejleszthető. Az évek során fellépő hőterhelés és mechanikai igénybevétel is fokozatosan koptatja az állomást.

Az új kereskedelmi állomások kisebbek, hatékonyabbak és a legújabb technológiákhoz tervezettek lesznek. Sok esetben az ISS-nél kifejlesztett és kipróbált rendszereket is integrálják majd.

Mit várnak az űrhajósok az új állomásoktól?

Az űrállomások nemcsak technológiai központok, hanem munkahelyek is. Az ISS-en kutatók olyan kísérleteket végeznek, amelyeket csak mikrogravitációs környezetben lehet elvégezni – például sejtvizsgálatokat, amelyek segítenek jobban megérteni betegségek, például a rák vagy szívproblémák kialakulását.

Az új állomások fejlettebb laboratóriumokat kínálnak majd. Robyn Gatens, az ISS igazgatója elmondta, hogy az új űrbázisokon a laborok már nem kísérleti konyhaként működnek, hanem valódi, korszerű kutatóhelyekként.

Peggy Whitson, az Axiom Space űrhajózási igazgatója és korábbi ISS-parancsnok szerint az új állomások kialakításánál különösen fontos lesz a rendezettebb belső tér és a technológiai integráció. A mai ISS belseje tele van kábelekkel, ami részben annak köszönhető, hogy a szerkezetet nem a mai rendszerekhez tervezték.

Whitson szeretné, ha az új állomásoknál a kábelezés a panelek mögé kerülne, így a legénység könnyebben mozoghatna. A felfújható modulok – mint amilyeneket már az ISS-en is teszteltek – szintén részei lehetnek a jövő űrállomásainak.

Az Axiom által tervezett állomáson például tágas, kupolás ablakok lesznek, ahol az űrhajósok az egész testükkel beférhetnek – szinte olyan érzést keltve, mintha az űrben lebegnének.

Miért fontos a kereskedelmi jelenlét az alacsony Föld körüli pályán?

A NASA célja, hogy a jövő űrállomásai gyorsabban, rugalmasabban és költséghatékonyabban készüljenek el – így több erőforrást tud szentelni a távolabbi célokra, mint például a Lunar Gateway holdbázis megépítésére.

Paulo Lozano, az MIT Űrhajózási Laboratóriumának igazgatója szerint az ISS tapasztalatai elengedhetetlenek ahhoz, hogy az emberiség mélyebbre merészkedjen az űrbe. A Blue Origin például egy mesterséges gravitációval működő, forgó űrállomást tervez – amely orvosolná a gravitáció hiányának egészségügyi következményeit.

Lozano úgy véli, hogy technológiai szempontból nem állunk messze a Mars-utazástól, de a szükséges befektetések még hiányoznak. Ezért szerinte a jövő útja a nemzetközi együttműködés.