Negyed évszázados együttműködés után véget ér az ISS küldetése – mi jön ezután?
Már 25 éve dolgoznak együtt amerikai, orosz és más nemzetek űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ám az ikonikus űrbázis üzemideje a végéhez közeledik. A nagy kérdés most: mi lesz a következő lépés az ISS után?
A NASA tervei szerint 2030-as nyugdíjazását követően az űrhivatal nem állít fel új, saját űrállomást, hanem „egy vagy több kereskedelmi űrállomás” építését támogatja majd – számolt be róla a The Verge. Ezeket az állomásokat magánvállalatok működtetik majd profitorientált módon, beilleszkedve a feltörekvő űrgazdaságba. A NASA asztronautái ezeken a létesítményeken folytatják munkájukat és kutatásaikat.
A Blue Origin és a Starlab Space már saját terveken dolgozik, míg az Axiom Space modulokat fejleszt, amelyek először az ISS-hez csatlakozva kezdik meg működésüket. A terv ambiciózus – ugyanakkor kockázatos is. A The Verge szerint a szektor szereplői még mindig nem biztosak abban, valóban lehet-e nyereségesen működtetni ilyen projekteket az űrben.
Miért kell kivonni az ISS-t a forgalomból?
Az űrállomás már „mutatja az öregedés jeleit” – írja a Florida Today. A NASA főellenőre nemrég közzétett jelentése szerint kérdéses, hogy a karbantartás 2030 után is biztonságos és gazdaságos lehet-e – vagy hogy egyáltalán meddig bírja még az ISS. Az egyik orosz modulnál például légszivárgást észleltek, és az űrállomás űrruhái is problémásan működnek.
A NASA ezért úgy döntött: leszereli az ISS-t. A SpaceX már dolgozik azon az űreszközön, amely 2031-ben „a Föld egy távoli pontjára” irányítva biztonságosan eltéríti az állomást.
Nem mindenki ért egyet ezzel a megoldással. A Space.com szerint kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy az ISS megsemmisítése környezeti kockázatokat rejthet, például szennyezheti a légkört vagy az óceánokat. Mások szerint azonban a 400 tonnás űrállomás becsapódása elenyésző hatással lesz az ökoszisztémára – különösen, ha összevetjük a hajóbalesetek és elsüllyedt rakományok évi mennyiségével.
Egyes szakértők inkább azt javasolják, hogy az ISS-t emeljék magasabb pályára, és alakítsák át múzeummá – egyfajta lebegő emlékművé a jövő asztrofizikusai és űrkutatói számára.
Mi jön az ISS után?
Több mint fél évszázadon át kizárólag nemzetállamok építettek és tartottak fenn űrállomásokat – jegyzi meg a The Telegraph. Ennek oka főként a szükséges erőforrásokban keresendő: az állomásokhoz milliárdos beruházások és tucatnyi rakétakilövés kellettek.
Mára azonban ez megváltozott. Elon Musk SpaceX cége jelentősen csökkentette az űrbe juttatás költségeit, és most magáncégek gyűjtenek milliárdokat saját űrállomásaik építéséhez. A vállalkozók céljai pedig valóban „űrbe törők”: Max Haot, a Vast vezérigazgatója például úgy véli, a jövőben „több ember él majd a Földön kívül, mint azon”.
A NASA figyelme eközben egyre inkább a mélyűr felé fordul. A Mashable szerint az űrügynökség hosszú távú célja egy állandó holdbázis létrehozása, amely kiindulópont lehet az emberiség első Mars-utazásához is.
