A James Webb Űrtávcső segítségével komplex szerves molekulákat, köztük metanolt és etanolt is kimutattak a Tejút galaxison kívül.
A csillagászat történetében először, a James Webb Űrtávcső (JWST) segítségével a kutatók komplex szerves molekulákat – amelyeket gyakran „az élet magjának” neveznek – mutattak ki galaxisunkon kívül.
A JWST, amelyet 2021-ben indítottak a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) együttműködésében, a legnagyobb, legerősebb és legkifinomultabb teleszkóp, amelyet valaha az űrbe küldtek.
A felfedezést egy távoli galaxisban, az ST6 nevű fiatal csillagot körülvevő fagyott jégben tették. Ezek a molekulák, amelyek között olyan ismert vegyületek is vannak, mint az alkoholok és az ecet fő összetevője (ecetsav), a földi élet építőkövei.
A felfedezést különösen figyelemre méltóvá teszi, hogy a szóban forgó galaxisban sokkal kevesebb nehéz elem található, mint a Tejútban, és intenzív ultraibolya sugárzásnak van kitéve, ami olyan zord környezetet teremt, ahol az ilyen molekulák normális körülmények között nehezen tudnának fennmaradni.
Hogyan történt a felfedezés?
A Marylandi Egyetem tudósa, Marta Sewilo vezette kutatócsoport a JWST hatékony közép-infravörös műszerét (MIRI) használta, hogy belenézzen a Nagy Magellán-felhőbe, amely galaxisunk legközelebbi szomszédja, körülbelül 160 000 fényévre.
Az új csillagok kialakulásának helyszínéül szolgáló hatalmas por- és jégfelhőre fókuszálva több komplex szerves molekula, más néven COM spektrális jeleit észlelték.
Az azonosított molekulák között volt metanol, etanol, metil-formiát, acetaldehid és ecetsav.
A kutatók szerint ez az első olyan eset, amikor etanolt, metil-formiátot és acetaldehidet azonosítottak a Tejútnál távolabb eső jégben, míg az ecetsavat még soha nem látták „meggyőzően” az űrben.
A csapat olyan spektrális jellemzőket is talált, amelyek egy másik jég COM-ra, a glikolaldehidre emlékeztetnek, amely egy cukorral kapcsolatos molekula és összetettebb biomolekulák, például az RNS komponenseinek előfutára.
Miért fontos ez?
A felfedezés azért jelentős, mert bizonyítja, hogy a COM-ok extrém csillagközi környezetben is kialakulhatnak.
A hollandiai Leideni Egyetemről származó társszerző, Will Rocha szerint a COM-ok mind jégben, mind gázban kialakulhatnak a csillagközi porrészecskéken. A jégből kialakult COM-ok a környező gázba kerülhetnek, és ezek a reakciók valószínűleg a fő módja annak, hogy ilyen molekulák keletkezzenek az űrben.
„A jégben található COM-ok kimutatása alátámasztja ezeket az eredményeket” – mondta Rocha egy nyilatkozatában.
„A Nagy Magellán-felhőben található jeges COM-ok kimutatása bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ezek a reakciók sokkal zordabb környezetben is hatékonyan képesek előállítani őket, mint a Naprendszerben”.
Sewilo hozzátette, hogy a Nagy Magellán-felhőben található COM-ok tanulmányozása különösen értékes, mert alacsony fémtartalma – kevesebb nehéz elem, mint a szén, a nitrogén és az oxigén – hasonló a korai univerzum galaxisaihoz: „A zord körülmények többet árulnak el arról, hogy milyen komplex szerves kémiai folyamatok játszódhatnak le ebben a primitív környezetben, ahol sokkal kevesebb nehéz elem, mint a szén, a nitrogén és az oxigén áll rendelkezésre kémiai reakciókhoz.”
Bár ez nem bizonyítja, hogy máshol is létezik élet, a felfedezések arra utalnak, hogy az élet építőelemei túlélhetik a bolygórendszerek kialakulását, és potenciálisan megtermékenyíthetik a korai bolygókat.
Sewilo reméli, hogy a kutatást kiterjesztheti a Nagy és a Kis Magellán-felhőben található további protocsillagokra, hogy jobban megérthesse, hogyan alakul ki a komplex kémia az univerzumban.
euronews nyomán
