Miközben a Földön:
A jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási szintek mellett a Föld mindössze három év alatt átlépheti a szimbolikus 1,5 °C-os felmelegedési határt.
Ezt a szigorú figyelmeztetést több mint 60 vezető klímakutató adta ki a globális felmelegedés állapotáról szóló legfrissebb értékelésben.
Közel 200 ország egy 2015-ben megkötött, mérföldkőnek számító megállapodásban vállalta, hogy megpróbálja a globális hőmérséklet emelkedését az 1800-as évek végi szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozni, hogy elkerülje a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit.
Az országok azonban továbbra is rekordmennyiségű szént, olajat és gázt égetnek el, és szénben gazdag erdőket vágnak ki, veszélybe sodorva ezzel a nemzetközi célt.
Az éghajlatváltozás máris számos súlyos szélsőséges időjárási jelenséget produkált – például a 2022 júliusában az Egyesült Királyságban mért 40 °C-os hőmérsékletet – és gyorsan emelte a globális tengerszintet, veszélybe sodorva a part menti közösségeket.
„Minden rossz irányba halad” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Piers Forster professzor, a Leeds-i Egyetem Priestley Centre for Climate Futures igazgatója.
„Soha nem látott változásokat tapasztalunk, és a Föld felmelegedése és a tengerszint emelkedése is gyorsul.”
“Ezeket a változásokat már egy ideje előre jeleztük, és közvetlenül a rendkívül magas kibocsátási szintekhez tudjuk kötni” – tette hozzá.
2020 elején a tudósok becslései szerint az emberiség csak 500 milliárd tonna szén-dioxidot (CO2) – a legfontosabb globális felmelegedést okozó gázt – bocsáthatott volna ki, ha 50%-os eséllyel akarná 1,5 °C-ra korlátozni a felmelegedést. Az új tanulmány szerint azonban 2025 elejére ez az úgynevezett „szén-dioxid-kibocsátási keret” 130 milliárd tonnára csökkent.
A lecsökkentett becslés elsősorban a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok, például a metán folyamatos rekordszintű kibocsátásának köszönhető, de közrejátszik a tudományos becslések javulása is.
Ha a globális CO2-kibocsátás a jelenlegi magas szinten, évi körülbelül 40 milliárd tonnán marad, akkor 130 milliárd tonnával a világnak körülbelül három éve marad, amíg a szén-dioxid-kibocsátási keret kimerül.
A kutatók szerint ez azt jelentené, hogy a világ nem tudná teljesíteni a Párizsi megállapodásban kitűzött célt, bár a bolygó valószínűleg csak néhány évvel később haladná meg az 1,5 °C-os, ember által okozott globális felmelegedést.
A tavalyi év volt az első olyan év, amikor a globális átlagos levegő hőmérséklete több mint 1,5 °C-kal haladta meg a 19. század végi értékeket.
Egyetlen 12 hónapos időszak azonban nem minősül a Párizsi Megállapodás megsértésének, mivel a 2024-es rekord meleget a természetes időjárási viszonyok is tovább erősítették.
A kutatók becslései szerint azonban az emberi tevékenység okozta felmelegedés volt messze a fő oka a tavalyi magas hőmérsékleteknek, amelyek 1,36 °C-kal meghaladták az iparosodás előtti szintet.
A jelenlegi felmelegedés üteme körülbelül 0,27 °C évtizedenként, ami sokkal gyorsabb, mint a geológiai adatokban valaha mért értékek.
Ha a kibocsátás magas szinten marad, a bolygó 2030 körül elérheti az 1,5 °C-os felmelegedést.
Ezt követően elméletileg a hosszú távú felmelegedés visszafordítható lenne, ha nagy mennyiségű CO2-t vonnának ki a légkörből. A szerzők azonban óvatosságra intenek, nehogy ezekre az ambiciózus technológiákra tekintsünk végső megoldásként.
„A nagyobb mértékű túllépés [1,5 °C] esetén egyre kevésbé valószínű, hogy a [CO2] eltávolításával tökéletesen visszafordítható lesz a mai kibocsátások által okozott felmelegedés” – figyelmeztetett Joeri Rogelj, az Imperial College London klímatudományi és klímapolitikai professzora.
„A felmelegedés minden részlete számít”.
A tanulmány tele van megdöbbentő statisztikai adattal, amelyek rávilágítanak az éghajlatváltozás mértékére, amely már bekövetkezett. Talán a legfigyelemreméltóbb az a sebesség, amellyel a többlet hő felhalmozódik az éghajlati rendszerben, amit a tudományos szaknyelvben „a Föld energiaegyensúlyának felborulása” kifejezéssel illetnek. Az elmúlt évtizedben a felmelegedés üteme több mint kétszerese volt az 1970-es és 1980-as éveknek, és becslések szerint 25%-kal magasabb, mint a 2000-es évek végén és a 2010-es években.
„Ez egy nagyon nagy szám, nagyon aggasztó szám ilyen rövid idő alatt” – mondta Dr. Matthew Palmer, a brit meteorológiai hivatal (Met Office) munkatársa és a Bristoli Egyetem docense. A legutóbbi emelkedés alapvetően az üvegházhatású gázok kibocsátásának tudható be, de szerepet játszott az aeroszoloknak nevezett részecskék hűtő hatásának csökkenése is. Ez a többletenergia valahova el kell, hogy kerüljön. Egy része a föld felmelegedéséhez, a levegő hőmérsékletének emelkedéséhez és a jégtakaró olvadásához vezet, de a felesleges hő körülbelül 90%-át az óceánok veszik fel. Ez nemcsak a tengeri élővilágot zavarja meg, hanem a tengerszint emelkedését is jelenti: a melegebb óceánvizek több helyet foglalnak el, ráadásul a gleccserek olvadásával még több víz kerül a tengerekbe. A globális tengerszint emelkedésének üteme az 1990-es évek óta megduplázódott, ami világszerte több millió, part menti területeken élő ember számára növelte meg az árvízek lehetőséget.
Bár ez nagyon borús képet fest, a szerzők megjegyzik, hogy a kibocsátás növekedésének üteme a tiszta technológiák bevezetésével lassulni látszik. Véleményük szerint a „gyors és szigorú” kibocsátáscsökkentés minden eddiginél fontosabb cél. A párizsi célkitűzés nagyon erős tudományos bizonyítékokon alapul, miszerint a klímaváltozás hatásai 2 °C-os felmelegedés esetén sokkal nagyobbak lennének, mint 1,5 °C-os felmelegedés esetén. Ezt gyakran túlságosan leegyszerűsítik úgy, hogy 1,5 °C alatti felmelegedés „biztonságos”, 1,5 °C feletti pedig „veszélyes”. A valóságban azonban minden további felmelegedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási jelenségeket, a jégolvadást és a tengerszint emelkedését.
„A következő évtizedben megvalósított kibocsátáscsökkentések döntő módon megváltoztathatják a felmelegedés ütemét” – mondta Rogelj professzor.
„Minden eszköz csökkenti a különösen szegény és kiszolgáltatott területeken élők szenvedéseit, és csökkenti a társadalmak előtt álló kihívásokat, hogy az általunk elképzelt életet élhessük” – tette hozzá.
(BBC)
