“A két úttörő Gemini-küldetéstől az Apollo-program diadaláig Jim kulcsszerepet játszott abban, hogy nemzetünk kijelölje az űrkutatás történelmi útját – egy olyan utat, amely elvezetett bennünket a közelgő Artemis-küldetésekhez a Holdra és azon túl.
Az Apollo–8 parancsnoki moduljának pilótájaként Jim és legénysége volt az első, aki Saturn V rakétával indult, és elsőként ért a Hold körüli pályára, bebizonyítva ezzel azt, hogy a holdraszállás nemcsak álom, hanem elérhető cél. Az Apollo–13 küldetés parancsnokaként nyomás alatt is megőrizte hidegvérét, amivel hozzájárult ahhoz, hogy a legénység épségben visszatérjen a Földre. Gyors észjárása és találékonysága a NASA későbbi misszióinak is szilárd alapot adott.
Szellemes humoráról is ismert volt: az űrhajósok „Smilin’ Jim”-nek becézték, mert éles visszavágásai után mindig mosoly jelent meg az arcán.
Jim hazáját a hadseregben is szolgálta, a haditengerészet pedig egy kiváló, akadémiai végzettségű tesztpilótát veszített el személyében. Ő testesítette meg a múlt és a jövő felfedezőinek bátor elszántságát és optimizmusát – és mi mindig emlékezni fogunk rá.”
a NASA megemlékező sorai
